Bejegyzések

6.Fejezet

-
Sivár, kopár forróság mindenhol. A föld megrepedezett, mintha évszázadok óta szárazság sújtaná, de én tudom az igazat. Mindezt én tettem, egyetlen röpke pillanat alatt mindent tűzbe borítottam, mert nem tudtam gátat vetni a lángoknak. Nem voltam ura önmagamnak. Kétségbeesetten emeltem fel a kezeimet, hátha mégis sikerül eloltanom, de képtelen voltam rá. Felfordítottam az arcomat és üvöltöttem.      Ebben a pillanatban ébredtem fel, mert valaki a vállamat fogva próbált felébreszteni. Mikor kinyitottam a szemeimet, egy kék mélységgel találtam szembe magam. Daniel volt az aki leszorította a vállaimat, miközben ott terpeszkedtek a szárnyaim alattam és próbáltak kijutni, a nyomokból ítélve igen erősen csapkodhattam velük. Hát igen..Ilyenek ezek az álmok. Na térjünk már észhez! Vettem egy nagyon mély levegőt, visszahívtam a szárnyaimat és felültem az ágyban, miközben a srác leült az ágyam szélére. -Rémálmok? - kérdezte tőlem együttérző tekintettel. Őszintén szólva, nem tudom, hogy menn
Megjegyzés küldése
További információk

5. fejezet

-
Beth -Oké emberek, arról, hogy mit akarhat tőletek majd később térünk rá. Most az a kérdés, hogy ki harcképes közületek?- nézett körbe Daniel.- Gondolom rád Patrick számíthatok igaz? -Persze, ez csak természetes.- emelte fel az állát a bátyám.- De a lányokat biztonságba kell helyeznünk. -Miért? Mi is harcolhatunk. Ha az a szörny vagy kutya vagy mi ideér, mindenkire szükség lesz.-értetlenül bámultam a két fiúra akik úgy néztek ránk, mint akiket a széltől is óvni kell. Su a földet bámulta és egy szót sem szólt. Ez nem vallott rá, bár az utóbbi időben sokminden kiderült, amit eddig nemtudtam. Többek között, az, hogy néha macskanőt játszik. Na nem a béna régi batmen-es macskanő, aki egy összevarrt ruhában parádézott, hanem tényleg, egy vadmacskává változik. Na mindegy. Igen ezt még meg kell szoknom.. Patrick hozzám sétált és megfogta a kezemet. Komolyan nézett rám, láttam a szemén, hogy nagyon akarja, hogy most felfogjam azt amit mondani fog. Oké lássuk.. -Idefigyelj Elisabeth. Ez ne
Megjegyzés küldése
További információk

4. fejezet

-
Patrick "A család az első, ezt vésd az eszedbe. A húgod biztonsága a legfontosabb, meg kell őt védened."- apám szavai visszhangzottak a fejemben, miközben csak álltam a szoba közepén, és a szőnyeget bámultam. Nem lehet. Ha Ő is idetart, akkor tudják. Akkor tudnak mindenről és nekünk végünk van. Nem vagyunk még itt sem biztonságban, de nemtudom, hogy hová mehetnénk. A lovagrendhez sem fordulhatok, mert akkor ők is megtudnák, hogy milyen erő van Beth kezében. Jelen pillanatban tanácstalan vagyok. Szép. Én aki mindig tudtam, mit kell cselekedni, és hogyan most itt áll egy szál alsógatyában Su előtt és bámul ki a fejéből. -Mikor ér ide?-emeltem rá a tekintetem. -Talán két nap. Ma vagy holnap még biztos nem.-szegte fel a fejét. Szeméből eltűnt a félelem, helyette elszántság vette át a helyét. -Szólnunk kellene a Rendnek. Te is tudod. -Nem-zártam le a vitát, egyetlen határozott szóval, talán a kelleténél hangosabban.-Lehet, hogy apám is tag volt, de pont ő figyelmeztetett, hogy
Megjegyzés küldése
További információk

3. fejezet

-
Eric Érzem a szagát. Több ezer közül is megismerném. A nyomomban van. Sebaj annál jobb. Legalább végezhetek vele. De most nem ő az elsődleges feladatom. Meg kell találnom a testvéreket. Szerencse, hogy manapság virtuálisan minden megtalálható. A házvételektől kezdve, a kórházi ellátásokig minden. Ostobák, nemtudják még mi közelít. Értelmetlen elbújniuk. Úgyis megtalálom őket, és ha nem működnek együtt szétszaggatom a testüket a fogaimmal. Hm melyikükkel kezdjem? Kivel kéne végignézetni a másik halálát? Vicsorgó, hörgő nevetés hagyta el a számat. Ebben az alakomban túl feltűnő vagyok, és egy kis időre elkéne tűnnöm, míg megtalálom őket. A bosszú miatt várnom kell. Kétlábra ágaskodtam és levettem, kutyabőrömet. Fekete bőrdzsekiben, egy fehér pólóban, fekete nadrágban és bakancsban folytattam utamat. Emberként. Amilyennek anyám megszült. Az anyám. Aki kidobott az első kukába amint rájött mi vagyok. Keserű mosolyra húztam a számat. De sebaj. Nemsokára mindenkin bosszút állok. A kis repked
Megjegyzés küldése
További információk

2. fejezet

-
Elisabeth Reggeli után egyből kimentünk a házból és a lélegzetem is elakadt. Ilyen gyönyörűt még nem láttam soha. Egy mélyedésben voltunk amit körben minden oldalról hegyek vesznek körbe. Csodálatos, gyönyörű, hófedte hegyek. Balról egy hatalmas tó terült el, tükörsima felszínnel, ahol a nap sugarai visszaverődtek. Jobb oldalon egy fenyves terebélyesedett el sötéten, lenyűgözően. Mély levegőt vettem, majd visszafordultam Pathez. -Oké nem rossz hely meg kell hagyni. De hogy jutottunk ide? Mert nemhiszem, hogy itt is járna metró.-húztam fel a szemöldökömet gyanakvóan. Pat elmosolyodott és a hegyek felé nézett. -Repültünk te kis butus. A metrót éppen átépítik.-kacsintott rám, mire Suzy elnevette magát. -Annyira jó, hogy végre nem kell titkolóznunk előtted Eli.-és tényleg látszott az arcán, hogy remekül van. Mintha kicserélték volna. A szeme csak úgy ragyogott. Odaléptem hozzá és megöleltem. Most vettem csak észre, hogy a teraszon állunk és előttünk van egy kisebb tábortűzhöz való hel
Megjegyzés küldése
További információk

1.fejezet

-
Hali bocsánat,hogy ilyen sokáig nemírtam csak közbejött egykét dolog. Ha minden igaz akkor mostanság fogok részeket irogatni és remélem tetszeni fognak az írásaim. Unaloműzésképpen teszem,úgyhogy legyetek velem elnézőek ;) Danke. Jó olvasást :) Ja és átváltok innentől kezdve E/1-es személybe, mert azt az emberek szívesebben olvassák és így talán jobban megértitek Eli lelkivilágát ami szerintem olvasásnál igencsak lényeges. :) Úgy bámultam a legjobb barátnőmre mintha most látnám először. Lényegében így is van. Próbáltam feldolgozni, hogy az előbb még egy hatalmas tigris lopakodott be a szobába. Vagy csak a fejfájás okozta illúzió volt csupán? Megtébolyultam talán, vagy mi a fene folyik itt? -Pat..azthiszem halucinálok.-a hangom remegett, mint egy kisegérnek. A testvérem teljes nyugodtsággal fogta meg a kezem,miközben az ágyon ült mellettem. Suzy időközben elfoglalta a fotelt. -Nem halucinálsz. Ez az igazság. Mint már említettem mi mások vagyunk. Suzy egy alakváltó. Képes hatalmas t
Megjegyzés küldése
További információk

Bevezetés

-
Elisabeth nem szerette ezeket az álmokat, mert nem értette őket és visszatérőek is voltak. Miután felült az ágyában, szorosan lezárta a szemét. Majd kikelt az ágyból és az ablakhoz lépett. Szélesre tárta és kilépett az erkélyre. Nagy levegőt vett, csak így tudott megnyugodni, és elűzni a rossz álmokat. Szerette a reggelek frissességét a füvek harmatát, a madarak énekét. Miután megnyugodott bement a fürdőszobába rendbe szedni magát. Megfésülködött, lezuhanyzott. Majd a szekrényéhez sétált és azon töprengett mit vegyen fel. Végül előkapott egy farmert, és egy inget. Kényelmesen akart ezen a napon felöltözni. Még megnézte magát a tükörben és lement a lépcsőn a konyhába. A szobája az emeleten volt, a falak barack színűek voltak az ő kérésére. A bátyjával együtt éltek itt. Egyedül maradtak a baleset után amiben a szüleik a halálukat lelték, 3 éve. Nagyon nehéz volt nekik, hisz elveszítették a családjukat, de igyekeztek továbblépni és folytatni az életüket. Tudták, hogy már nem hozhatjá
Megjegyzés küldése
További információk